Oldal kiválasztása

Jóga fajták

 

Jóga fajták

Jóga típusok

Melyik jóga irányzatot válasszam?

 

Megnyújtod az izmaidat, kiterülsz egy kényelmes jógamatracon, és belefeledkezel a békés nyugalomba.

Nem hangzik rosszul, igaz?

Mindez a jógával könnyedén elérhető.

A jóga nem csupán segít elérni a hőn áhított izmokat, de felfrissíti az elmét, javítja az immunrendszert, csökkenti a stressz szintet és számos egyéb módon járul hozzá a szervezet egyensúlyához.

A jóga már ötezer éve ismert, de még mindig finomítják a gyakorlatokat.

Bár az egyes irányzatok ugyanazokon a testtartásokon alapulnak, mindegyik típusnak sajátos jellemzői vannak.

Mielőtt elindulsz az első jógaórádra, érdemes elolvasni, melyik irányzat a neked való.

Válaszd ki a számodra legszimpatikusabbat, hogy már az első órán sikerélményeid legyenek. Íme az öt legközismertebb irányzat:

 

Hatha jóga:

 

a 15. században alakult ki Indiában.

Ez a típus lassú, gyengéd mozdulatokból áll, elsősorban a légzésre és meditációra összpontosít.

Célja, hogy a kezdőket bevezesse a jóga alappozícióiba és a relaxációs technikákba.

Hatására csökken a stressz, javul a légzés.

Kiváló kezdők számára.

 

Vinyasa jóga:

 

akárcsak a Hatha, ez a változat is az alappózokkal foglalkozik szinkronizált légzés kíséretében.

Kiemelt helyen szerepel a napüdvözlet, egy 12 pozitúrából álló sorozat, ahol a mozgás tökéletesen egyesül a légzéssel.

Célja emellett az izomépítés az egész testen.

Javul az izomerő, és rugalmasság, előtűnik a hasizom, csökken a magas vérnyomás, szívbetegségek és kettes típusú diabétesz kockázata.

Remek választás kezdőknek és haladóknak is.

 

Astanga jóga:

 

a power jóga egyik változata, gyorsabb és intenzívebb, mint a többi irányzat, főleg a kitörések, fekvőtámaszok miatt.

Célja, hogy javuljon a jógázó spirituális énje, csökkenti a stresszt, javítja a koordinációt, segít a fogyókúrában.

Mindenkinek jó, aki erősebb testet, jobb állóképességet szeretne, illetve kapcsolatba kerülne spirituális énjével.

 

Iyengar jóga:

 

az Ashtanga mind a nyolc aspektusát lefedi, és a helyes testtartásra összpontosít.

Különböző eszközök – támasztékok, hevederek, takarók – állnak a jógázó rendelkezésére a testerősítő gyakorlatokhoz.

Nagy hangsúlyt kapnak az álló pózok, melyeket gyakran sokáig kell kitartani.

Célja az erősítés, helyes testtartás elérése, javítja az egyensúlyt, felgyorsítja a sérülések utáni rehabilitációt, erősít.

Tökéletes a kezdőknek, akik pontosan, helyesen szeretnék kivitelezni a pózokat, vagy épp sérüléssel, egyensúlyi problémával küzdenek.

 

Bikram jóga:

 

a forró jóga, ugyanis 37-40 fokos környezetben gyakorolják.

Egy általában 26 pózból álló sorozat, mely elősegíti az izzadást és ellazítja az izmokat.

Célja az izomnyújtás és a méregtelenítés.

Tisztítja a testet, javítja a rugalmasságot.

Kezdők és haladók is választhatják.

 

Jóga fajták

Jóga típusok

A jóga különböző irányzatai

 

 

Ananda jóga:

 

elsősorban a könnyed pózokra koncentrál, melyek felviszik az energiát az agyba, és előkészítik a testet a meditációra.

Az órákon emellett a megfelelő testtartásra és a kontrollált lélegzésre kell összpontosítani.

 

Anusara jóga:

 

a jóga egy meglehetősen fiatal ága, amely a különböző testhelyzetek szigorú szabályait játékossággal ötvözi.

Bár a pózok jócskán tartogatnak kihívásokat, az Anusara igazi üzenete, hogy megnyissuk szívünket, és próbáljuk összekapcsolni spirituális énünket a többiekével.

 

Astanga jóga:

 

ez a változat Sri K. Pattabhi Jois tanítási rendszeréről kapta az elnevezést.

A jógának egy meglehetősen nehéz válfajáról van szó.

Nagyon igénybe veszi a testet, mivel egyszerre kell szinkronban tartani a légzést és a haladó gyakorlatok folyamatos sorozatát.

A folyamat intenzív belső hőt termel és bőséges izzadást, ami méregteleníti az izmokat és a szerveket.

Ezáltal javul a keringés, rugalmasság és állóképesség.

A test erős lesz, az elme pedig megnyugszik.

Az astanga nem ajánlott kezdőknek.

 

Bikram jóga:

 

a jóga minden részletre kiterjedő módszere.

A fitnesz minden elemét tartalmazza: izomerő, izom állóképesség, keringési rugalmasság, testsúly csökkentés.

Alapítója, Bikram Choudhury olimpiai aranyérmet szerzett súlyemelésben. Bishnu Ghosh tanítványa volt.

A bikram jóga egyik legszokatlanabb, ugyanakkor jótékony jellemzője a 37-40 fokos hőmérséklet, ami elősegíti a rugalmasságot, méregtelenítést és a sérülések megelőzését.

Ez az egyetlen jóga típus, amely melegített környezetben zajlik.

 

Hatha jóga:

 

a jóga nagyon könnyű alapformája, amely világszerte villámgyorsan terjedt el, minden jóga alapja.

Teljes rendszerbe foglalja a pózokat, légző rutint, meditációt, melyek segítségével kialakul a testtudat.

A tengerentúlon nagyon hamar elterjedt a stressz kezelés egyik gyakorlataként.

A hatha jóga során az a legideálisabb, ha az ászanákat nyugodt, meditatív hangulatban gyakoroljuk.

Üljünk néhány pillanatig csendesen, aztán kezdjük a sorozatokat lassan, kontrolláltan, befelé figyelve.

Soha ne feszítsük túl a pózokat, nem kell másokkal versenyezni.

Vegyük lazán és könnyedén!

 

Integrál jóga:

 

a jóga eme tradicionális változata egyesíti a pózokat, légző gyakorlatokat, meditációt, kántálást, imádságot és önvizsgálatot.

 

Az ISHTA jóga:

 

(Integral Science of Hatha and Tantric Arts) alapjait Mani Finger, dél-afrikai tanár alkotta meg, majd később fia, Alan népszerűsítette az Egyesült Államokban.

Az ISHTA jóga a test energia csatornáinak megnyitására koncentrál a pozitúrákon, vizualizáción és meditáción keresztül.

 

Iyengar jóga:

 

Iyengar jógamester fektette le az alapjait hatvan évvel ezelőtt, elsősorban az erőnlétre, rugalmasságra, állóképességre és egyensúlyra összpontosít a koordinált légzésen és a pontosan kitartott pózokon keresztül.

Eltérően a többi jóga típustól itt általában hosszabban kell kitartani a pozitúrákat.

A gyakorlat során lassan érkezünk meg a pózba, tartjuk egy percig, majd pihenünk néhány lélegzetvétel alatt, mielőtt egy másik pózba kezdünk.

A különböző kiegészítők (takaró, szíj, támasztékok) révén forradalmasította a jógát azáltal, hogy az idősebbek, betegek vagy mozgáskorlázottak is képesek gyakorolni.

Lassú üteme, fokozott figyelme a részletekre különösen alkalmas azok számára, akik sérülésből épülnek fel.

Manapság is az egyik legnépszerűbb jóga fajta.

 

Jivamukti jóga:

 

Sharon Gannon és David Live fejlesztette ki 1968-ban.

Középpontjában a jóga spirituális és etikai vetülete áll, melyet a modern gyakorlat meglehetősen mostohán kezel.

Komoly erőfeszítést igényel, emellett bibliai tanulmányok, szankszrit éneklés, vegetáriánus életmód, erőszakmentesség, meditáció, Isten iránti elkötelezettség jellemzi gyakorlóit.

 

Kali Ray Trijóga:

 

Kali Ray alakította ki ezt az áramló, táncszerű mozdulatsort a nyolcvanas években.

Természetesen ebből a típusból sem maradhat ki a légzőrutin és a meditáció.

 

A Kripalu az öntudat jógája.

 

A gyengéd, befelé figyelő mozdulatsor arra ösztönzi gyakorlóit, hogy miközben kitartják a pózt, fedezzék fel, majd engedjék el érzelmi és spirituális gátjaikat.

A versenyszellemet kívül kell hagyni.

A Kripaluban nem annyira fontos a pontos tartás, mint más módszereknél.

Három stációja van: az első során megtanuljuk a pózokat és felfedezzük saját testünk képességeit.

A második során kitartjuk a pózt, fejlesztjük a koncentrációt és a belső tudatot.

A harmadik állomás egy mozgásban lévő meditáció, amelyben egyik pózpól a másikba mozgunk spontán, öntudatlan módon.

 

A Kundalini

 

arra fókuszál, hogy felszabadítsuk a gerinc menti energiát és elkezdjük felfelé mozgatni.

A pózok mellett éneklés, meditáció és légzőrutin jellemzi a Kundalinit.

 

A Power jóga

 

az izmok jógája, az ashtanga amerikai változata, amely a nyújtást, izomerősítést és meditációs légzést egyesíti.

A power jóga ennél tovább megy.

Számos póza gimnasztikai gyakorlatra emlékeztet: fekvőtámasz, kézenállás, lábujj érintés, oldalra hajlás.

A lényeg az ütem.

Ahelyett, hogy megállnánk a pózok között, egyik ászana átfolyik a másikba, mintha aerobik órán lennénk.

 

Nyugtató jóga:

 

ennél a módszernél hosszabb időt fekszünk jógamatracon például, így passzív módon engedjük pihenni az izmokat.

 

Sivananda jóga:

 

az integrál jógához hasonlóan ez a változat is tartalmazza a pózok, légzés gyakorlását, étrendbeli szigorításokat, éneklést, bibliai tanulmányokat, meditációt.

 

Svaroopa jóga:

 

a gyógyulást célozza, nagyon könnyű elkezdeni, mert kényelmes pozitúrából indul a gyakorlatsor.

 

Vinijóga:

 

gyakran használják terapeutás célokra azoknál, akik sérülésből, műtétből épülnek fel.

Gyengéd, gyógyító mozdulatsor, melyet az egyén igényeire, testalkatára szabnak.

 

Viniasa:

 

a jóga fizikailag nagyon aktív változata.

 

Fehér lótusz jóga:

 

átalakított ashtanga gyakorlat, melyet Ganga White fejlesztett ki, kombinálja a légzőrutint és a meditációt.

 

Jin jóga:

 

gyakran említik úgy, hogy nem az izmok, hanem az ízületek jógája, a felületi izomszövetnél mélyebben fekvő rétegek stimulációját célozza meg.

Megdolgoztatja az ínszalagokat, izomhüvelyeket, csontokat, ízületeket.

Legjellemzőbb tulajdonsága a hosszan kitartott póz.

Bár kezdetben túl passzívnak, unalmasnak vagy lágynak tűnhet, a hosszú kitartás miatt (5-20 perc) elég nagy kihívás lehet.

 

.

<<< vissza jógamatrac főoldalra

.